|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kocsis László 2004. március 4.Kocsis László Lajos sepsiszentgyörgyi főiskolai tanár diákjai azzal vádolják, hogy kenőpénz ellenében engedte át jó néhányukat a vizsgákon. A tanár tagadja és egy ellene indított lejárató kampány részének tekinti a vádakat, annak ellenére, hogy a megrendezett akció során lebukott: azzal az 500 ezer lejessel vásárolt használt mosógépet, amelyet egy nappal korábban két diák hagyott nála. Az ügyészség nyomozást indított az ügyben. A sepsiszentgyörgyi főiskolán már három éve nyílt titok, hogy a közigazgatástant és jogot tanító Kocsis László Lajos vizsgáin úgy a legegyszerűbb átmenni, ha borítékot „felejtenek” nála az érintettek, állította több, neve elhallgatását kérő hallgató. A diákok azt szerették volna elérni, hogy kirúgják a főiskoláról az általuk korrupcióval vádolt tanárt, azonban az elfogadott kenőpénzek összege kezd akkora lenni, hogy akár börtönbüntetést is kaphat a gyanúsított. /Farkas Réka: Pénzért adta az átmenőjegyeket Kocsis? = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2006. január 28.A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület terveit sajtótájékoztatón ismertetették László Lóránt elnök, illetve Kocsis László és Vajda György alelnök. Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület 1999-ben alakult, tagjai alpinisták, természetjárók, barlangászok. Az utóbbi időszakban több állandó rendezvényt is meghonosítottak. Ezek között van a Foto Natura természetfotó-kiállítás, a Wass Albertről elnevezett, illetve és a Marosvásárhely környékén rendezett teljesítménytúra, több turistajelzés-festő túrán is jártak. Sikerült székházat szerezniük, egyelőre albérlőkként a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Laposnya utcai házában, ahol egy helyiséget szeretnének rendbe tenni és használni. /-vagy-: Beindulnak az Örökmozgók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2010. április 19.Kiállítás és előadások a Székely HadosztályrólAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon Év keretében kiállítással és előadásokkal emlékeznek a nagyváradi magyar katonai múlthoz ezer szállal kapcsolódó Székely Hadosztályra. A katonai alakulat, amelynek parancsnoka az a Kratochvil Károly, aki korábban a dicsőséges nagyváradi 4. honvédezred vezetője is volt, egyedüliként vette fel a harcot 1919-ben a történelmi Magyarországra, hazánkra törő ellenséggel. Az érdeklődők már több székelyföldi településen bemutatásra került vándorkiállítást tekinthetnek meg a helyszínen a hadosztályhoz kötődő dokumentumokból. Előadást tartanak a kiállítás létrehozói: Gottfried Barna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár történész-levéltárosa A Székely Hadosztály Erdély védelmében címmel, valamint Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár történész-levéltárosa Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály címmel. Előadást tart a Vitézi Rendről és a Székely Hadosztályhoz fűződő családi emlékeiről vitéz Kocsis László, a Történelmi Vitézi Rend Észak-Erdélyi törzskapitánya. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Történelmi Vitézi Rend szeretettel vár minden érdeklődőt ma, április 19-én, hétfőn 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermébe, az Ezredévi emléktér (str. Libertăţii) 38. szám alatt. A belépés díjtalan, de a kiállítás költségeire adományokat elfogadnak. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. április 21.Pédaképe(i) Váradnak - Kiállítás nyílt a Székely Hadosztályról és parancsokárólA Székely Hadosztály elfelejtett és elhazudott történetét bemutató hadtörténeti kiállítást nyitottak meg hétfőn a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon Év keretébe sorolt eseményen a megyeszékhely magyar katonai múltjához ezer szállal kapcsolódó hadosztályról és vezetőjéről, Kratochvil Károlyról előadások is elhangzottak. Régi adósságát törleszti Nagyvárad, amikor megemlékezik a Székely Hadosztályról – mutatott rá Nagy József Barna. Az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – azért, hogy a majd százfőnyi jelenlévő lelkét ráhangolja az előadásokra – felkérte Márkus Zoltán kántor-karnagyot, Szőcs Lőrinc prímást és Antal Sándor brácsást a közreműködésre. A muzsikusok amolyan igazán szép katonadal-összeállítással kedveskedtek nagy sikert aratva. A „házigazdai” köszöntések következtek ezután. Előbb az EMNT megyei szervezetének elnöke, Török Sándor – aki egyben a központ vezetője is – szólt, majd a társrendező szervezet, a Történelmi Vitézi Rend nagyváradi székének székkapitánya, Bereczki András tiszteletes beszélt. Az esemény aktualitásait ismertette később Nagy József Barna. Rámutatott, hogy a megye román lakosságával ellentétben április 19-e, amikor is a román királyi csapatok „balkáni szellemiséggel” vonultak ide be, gyásznap a magyarság számára. Már csak a köröstárkányi vérengzés miatt is. A Székely Hadosztályhoz fűződő családi emlékeiről és a vitézi rendről a Történelmi Vitézi Rend észak-erdélyi törzskapitánya, vitéz Kocsis László beszélt. Ismertette azt a lelkületet, amelyben a „Fiúk, aki haza akar menni, az tegye, ez már nem szégyen!” Kratochvil Károly-i felszólítás dacára vállalták az ezeréves haza védelmét a katonák. Erről a különleges parancsnokról, a felfedezetlen példaképről, Szentkereszthegyi Kratochvil Károlyról szólt előadásában Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár történész-levéltárosa. Beszélt az első világháború végén csapatait zárt katonai rendben az állomáshelyükre, Nagyváradra visszavezető katonai vezetőről, valamint az önkéntesekből és frontot járt katonákból ütőképes hadosztályt szervező hazafiról egyaránt. A másik anyaországi előadó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár történész-levéltárosa, Gottfried Barna volt. A Székely Hadosztály történetét részletesen ismertette. Amint az elején a Szózat, az esemény végén a Székely Himnusz, valamint a Magyar hitvallás hangzott fel tiszta szívből és lélekből. A fotókat, képeslapokat és térképeket, valamint számos ismertetést tartalmazó táblák hadtörténeti tárlatát jövő hónap közepéig lehet megtekinteni az Ezredévi emléktér (str. Libertăţii) 38. szám alatti egyházi központ múzeumtermében munkanapokon 10 és 15 óra között. Megyeri Tamás Róbert Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. szeptember 12.Erőforrás az emlékhely – Szinden avatták az 53. honvédemlékművetNem felejtik el a Házsongárdi temetőben nyugvó magyar katonákat sem A Tordához közeli Szind község környékén 1944 szeptemberében elesett 43 honvédnak állított emlékművet a szindi unitárius templom kertjében szombat délben a Szindi Unitárius Egyházközség, a Magyar Honvédelmi Minisztérium, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) és a Történelmi Vitézi Rend Észak-Erdélyi Törzse. További két kopjafa őrzi a templom udvarán eltemetett hét honvéd és a második világháborúban elesett nem magyar katonák emlékét. A kevesebb mint három százalékában magyarlakta falu emlékműavató ünnepségén elmondott beszédében Florin Pădurean polgármester éves találkozót javasolt a honvédek emlékére. A THHB működésének tizenhárom évében a szindi immár az 53. honvédemlékmű. Felállításán hazai és anyaországi egyházi és világi méltóságok, szakemberek vettek részt. A kolozsvári Házsongárdi temetőben és a zsidótemetőben elhantolt további többszáz honvéd emlékére is jelet állítanának. Az unitárius templomban 13 órától Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdetett igét, majd a helybéli unitárius pap, Szabó László szólt az egybegyűltekhez. Az egyórás istentisztelet után köszöntő beszédek következtek, majd vitéz Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke és Bálint Benczédi Ferenc leleplezte az emlékművet. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Szind község polgármestere, Florin Pădurean is. Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap közösen áldották meg az emlékművet. Szinden 18 unitárius lakik, és a magyarok számaránya nem éri el a három százalékot. Ennek ellenére a település román polgármestere, Florin Pădurean és a görög katolikus pap, Florin Gheoghiu is eljött az emlékműállításra. (Az ortodox pópa a község határában épp keresztállítással foglalatoskodott.) Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök igehirdetésének középpontjában Mózes 1. könyve 35. fejezetének 14. verse állt, miszerint Jákob oszlopot állított azon a helyen, ahol szólott vele az Isten. – Tiszta, nemes, emberi érzés hozott ma ide minket, hogy ez ünnepi órában halljuk meg szavad, és lélekben megerősödjünk – kezdte igehirdetését Bálint Benczédi Ferenc, majd folytatta: minden ilyen emlékhely „a látható és a láthatatlan világ metszéspontja, ahol az isteni és az emberi lélek találkozik, és ennek következtében erőforrásokat hoznak létre”. – Torda környékén vér öntözte a földet, ám ebből a szeretet, a megértés és a jóság virága kell hogy kinőjön – összegzett a püspök, majd románul is szólt pár szót. Szabó László helybéli unitárius pap arra figyelmeztetett: eme 43 honvéd emlékére úgy gondoljunk, mintha apáink és nagyapáink lettek volna. – Óvjon meg minket Isten egy újabb háborútól – mondta Szabó, majd ő is románul köszöntötte a polgármestert és a görög katolikus papot. 53 emlékmű 13 év alatt Az ünnepi istentisztelet után a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol a Himnusz eléneklésével folytatódott az ünnepség. Vitéz Pataky József, a THHB elnöke beszédében arra összpontosított: az utódok adósságot törlesztenek, amikor emlékművet állítanak a hazáért és nemzetért életüket áldozó honvédeknek. Patakytól megtudtuk: a THHB működése óta eltelt 13 évben 53 helyszínen állítottak emlékművet 2472 honvédnek. A Házsongárdi temetőben nyugvó 251 honvédnek is állítanának egy emlékművet, ám ennek véghezvitele még kérdéses. Egy közelmúltban napvilágra került írásos dokumentum szerint a kolozsvári új zsidótemetőben, két tömegsírban 68 honvéd nyugszik. Zárszóként Pataky köszönetet mondott azon intézményeknek és civil szervezeteknek, amelyek hozzájárultak a szindi honvédemlékmű megvalósításához. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja kifejtette: lélekemelő minden magyar számára, hogy méltóképpen emlékezünk hőseinkre, mártírjainkra. Majd emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra alatt kemény büntetés járt az ilyesmiért. – Ma nem felelősöket, bűnösöket keresünk. Az irtózatos kegyetlenségeket nevükön kell neveznünk, és a ferdítés kultuszának eltörlésével is tartozunk katonáinknak. Fejet kell hajtanunk más nemzetek – román, német, orosz, ukrán – áldozatai előtt is, hiszen ők nem ellenségek. Ezek utódai is a közös Európa építői – hangoztatta a főkonzul, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a pár évvel ezelőtt aláírt román–magyar hadisírápolási egyezmény végre rendbehozza a mulasztásokat. Florin Pădurean polgármester román nyelvű beszédét Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész fordította. Pădurean köszönetet mondott az unitárius egyházközségnek, hogy helyet biztosított az emlékmű felállítására. Majd arra emlékeztetett: minden ember, aki a második világháborúban elhunyt, hősi halottnak tekinthető. A polgármester azt javasolta: minden évben szervezzenek találkozót az elesett honvédek emlékére. Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért A magyarországi vitéz Cech Vilmos egyetemi adjunktus elmondta: 1977-ben járt először Erdélyben, amikor édesapjával ellátogattak Abrudbányára, ahol megtekintették Cech dédszüleinek sírját. Tordán áthaladtukkor édesapja elmondta: az Aranyos-kanyarban a honvédek által tanúsított vitézi helytállás eredményeképpen egy hónapon át sikerült feltartóztatni a hatalmas szovjet hadsereget. Cech azóta minden évben ellátogat Erdélybe családjával, és Pataky Józseffel megalakították a THHB-t, hogy ezáltal biztosítsanak szervezett keretet a honvéd emlékművek állításának. Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének nevében Bartha Alpár unitárius lelkész mondott beszédet. – Büszkék és hálásak vagyunk azért, hogy szövetségünkből került ki az a lelkész, aki befogadta ezt az emlékoszlopot. Felelősek vagyunk a múlt megismeréséért, és nekünk is vállalnunk kell azt a küldetést, amelyet Isten ránk rótt, úgy, ahogy a honvédek vállalták küldetésüket, ugyanakkor a békét és a jövendőt kell szolgálnunk – vélekedett a lelkész. Szedilek Lenke a Kolozs Megyei Tanácsot képviselve arra buzdította a jelenlevőket: őrizzék meg anyanyelvüket, és ne hagyják se a templomot, se az iskolát. Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régiójának elnöke azt hangoztatta: ha életben maradt volna a második világháborúban elesett 300 ezer honvéd, akkor a nemzet „milliókat nyert volna”, a honvédek gyermekei és unokái által. Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azt javasolta: a szindi gyülekezet tekintse hivatásának a honvédek emlékének továbbéltetését. „Az elmúlt 90 év arról szólt, hogy emlékeinket elveszik, temetőinkre ráépítkeznek, mintha soha nem lettünk volna” – mondta vitéz Kocsis László, az Észak-erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya, majd kitért arra is, hogy a sok emberéletet követelő, 1944 szeptemberében és októberében lezajlott tordai csatával nem törődtek eddig a történészek: – Ne keressünk bűnösöket, de reménykedjünk, hogy ez intő példa lesz, és soha többet nem fordul elő ilyesmi – összegzett Kocsis László, majd azt kívánta, hogy a többségi román nemzetnek sok olyan polgármestere legyen, mint a szindi. Ezt követően Pataky József és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök leleplezte az emlékművet, majd Mezei Csaba unitárius pap, Kiss Tibor református lelkipásztor és Florin Gheorghiu görög katolikus pap megáldotta azt. Szabó László unitárius lelkész köszönetet mondott az emlékmű tordai készítőjének, Péter Árpádnak és a két kopjafa megvalósítójának, a vargyasi Sütő Gábornak, akitől később azt is megtudtuk: családjában ő a 16. nemzedék, aki ilyesmivel foglalatoskodik. Az ünnepi beszédek után magyarországi és romániai világi és egyházi méltóságok koszorút helyeztek el az 53. erdélyi honvéd emlékművön, majd a Szózat eléneklésével zárult az avatás. Közreműködött az Alsó- és Felsőszentmihályi vegyeskar (Szabó Zsombor karnagy vezényletével); jelen volt még a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tanulóiból álló 122-es cserkészcsapat nyolc tagja is. Ezt követően a résztvevőket az unitárius papilakban vendégelték meg, ahol Pataky József díszoklevelet adott át mindazoknak, akik valamilyen módon támogatták a szindi emlékmű felállítását. NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár) 2012. december 11.Emlékplakett ErdőszentgyörgyönAz erdélyi Történelmi Vitézi Rend szervezésében került sor Erdőszentgyörgy városában vitéz Kiss János altábornagy emléktáblájának a leleplezésére. Kiss János egyszerű székely szülők gyermeke. 1883. március 24-én a marostordai Erdőszentgyörgyön született. A kassai katonai reáliskola után kiváló minősítéssel végezte el a nagyszebeni hadapródiskolát. 1902-ben hadnagyként kezdte meg szolgálatát a monarchia hadseregében. Mint hivatalos katonatiszt az első világháború előtti években a császári és királyi 11. önálló vadászzászlóalj tisztje volt. Évekig Kőszegen állomásozott; az első világháború végén súlyosan megsebesült, lábsebe élete végéig kínozta, és nagy önfegyelemre szoktatta. 1919-ben barátságot kötött Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A két háború között a magyar királyi honvédség egyik legfényesebb előmenetelű csapattisztje volt. Ezredesként a soproni gyalogezred parancsnoka lett. Tábornokká, altábornaggyá léptették elő. Ez katonai karrierjének a csúcsát jelentette. 1939-ben nyugdíjazását kérte, mert ellenezte a németbarát politikát. 1944 novemberében Bajcsy- Zsilinszky Endre tanácsára elvállalta a magyar katonai ellenállás megszervezését, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítását, és gyakorlati tervet dolgozott ki a főváros megmentése érdekében. A nyilas kormányzat azonban árulás folytán a szervezkedők soraiba férkőzött. Kiss Jánost letartóztatták, a Margit körúti fegyházban több napig tartó kegyetlen vallatás után a nyilas rögtönítélő bíróság kötél általi halálra ítélte; 1944. december 8-án kivégezték. Végakarata szerint a kőszegi temetőben nyugszik. Kiss János meghúzódhatott volna kőszegi visszavonultságában mint nyugdíjas tiszt, aki nem értett egyet a nyilasok politikájával; ő azonban tudatosan kockáztatta és feláldozta életét hazájáért és hazája jövőjéért. A fegyveres antifasiszta harc vértanúja lett, az aradi mártírok katonautóda. Köszönetet mondunk a helyi református egyház lelkészének, Gáspár Györgynek és a presbitérium tagjainak, akik engedélyezték az emlékplakett elhelyezését a Tanácsterem falára. Az emlékplakett leleplezésében részt vettek: vitéz Hunyadi László főkapitány, a koronaőrök, vitéz Lázár Elemér országos törzskapitány, vitéz Kocsis László törzskapitány, a vitézi székek székkapitányai, hadnagyai és vitézei, valamint az erdőszentgyörgyi gyülekezet tagjai. Az ünnepélyt megtisztelte jelenlétével őexcellenciája Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai konzulja és felesége is. A helybeliek büszkék lehetnek városuk szülöttjére, akiről Magyarországon utcák, iskolák vannak elnevezve valamint szobra is áll a budai várban. Vitéz Bíró István szék- kapitány, vitéz Császár Levente Népújság (Marosvásárhely) 2013. február 2.Könyvadomány az Apáczai KiadótólJelentős értékű könyvadomány érkezett Sepsiszentgyörgyre az Apáczai Kiadó jóvoltából. Az I--IX. osztályosoknak szóló tankönyveket és cédéket erdélyi magyar tanulók kapják meg, beleértve a szórványban élőket is. A 24 tonnányi szállítmány a Duna Televízió támogatásával létrejött Kárpát-medencei Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány közvetítésével érkezett Háromszékre. Földes István, az alapítvány vezetője elmondta: a kiadványokat tanügyi szakértők bevonásával megállapított, egyedi kritériumok alapján osztják szét magyar anyanyelvű tanulók között. Ezeket nem hivatalos tankönyvként, hanem oktatási segédeszközként használhatják a gyerekek – mondta Földes, aki a rendszerváltás óta jelentős mennyiségű és értékű támogatást juttatott el Erdélybe, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeire. Az Apáczai Kiadó vezérigazgató-tulajdonosa, Esztergályos Jenő évente juttat hasonló, több százmillió forint értékű adományt a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeire. Az Alapítvány vezetője Klárik László szenátort bízta meg a könyvadomány célközönséghez való eljuttatásával, amiben az alapítvány mellett a Duna TV, a PCO lovagrend is részt vállalt. A kedvezményes szállítást a magyarországi Inter-Épfu Kft. vezérigazgató-tulajdonosa, Kocsis László biztosította. A könyvek tanulókhoz való eljuttatásában részt vállalt a HÁRIT is. Grüman Róbert elnök elmondta: az ifjúsági szervezet logisztikai lehetőségeivel segít a könyvek szétosztásában, szórványvidéken a magyar történelmi egyházak segítségét is kérni fogják. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. május 29.Szoboravatás MagyarcsaholybanÜnnepelni gyűlt össze Magyarcsaholy református gyülekezete vasárnap, hogy a falu híres szülöttjéről, Sztáray Zoltánról emlékezzen meg, aki 1918. június 20-án született Magyarcsaholyban. Vasárnap, május 26-án leplezték le a Sztáray Zoltán emlékére állított szobrot Az ünnepségen Nt. Nagy Sándor esperes hirdetett igét, aki a nemzetéért munkálkodó újságíró, szerkesztő, közgazdász, geológus és szociológus Sztáray Zoltánt méltán hasonlította össze nagyságában és önfeláldozó munkájában családja nagy hírű ősével, a reformátor Sztáray Mihállyal. Nagy Róbert András helybeli lelkipásztor köszöntőjében mint követendő példáról beszélt a gyülekezetnek Sztáray Zoltánról, akit bármerre is sodort az élet, mindenhol megmaradt nemzetéért élő és munkálkodó embernek. Az ünnepségen részt vett Sztáray Nóra, az író özvegye, valamint dr. Sztáray Mihály, Zoltán második fia is. A család közösen helyezte el a magyarcsaholyi református templom előterében a 2011. április 20-án Portlandben elhunyt Sztáray Zoltán hamvainak egy részét tartalmazó urnát, hogy legalább haló poraiban hazakerüljön a messzi idegenből mindig hazavágyó író. Ezután a templomkertben folytatódott az ünnepség, ahol sor került a Sztáray Zoltán emlékére állított szobor leleplezésére, melynek alkotója Glatz Sándor nagyváradi szobrászművész, aki magyarcsaholyi felmenőkkel rendelkezik. A szobor leleplezésénél Sztáray Zoltán egykori barátja, dr. Horváth János, a Magyar Parlament korelnöke mondott laudációt. Az ünnepség folytatásaképpen a deportáltak és a kommunizmus áldozatai emlékére állított emléktábla leleplezésére került sor. Itt ünnepi beszédet mondott Vitéz Kocsis László, a Történelmi Vitézi Rend Észak-erdélyi Törzsének kapitánya, valamint Vitéz Bikfalvi György, a Történelmi Vitézi Rend Észak-erdélyi Törzsének székkapitánya. Az ünnepség fényét emelték szolgálatukkal a Nagykároly-Kertvárosi Református Gyülekezet Pro Ecclesia énekkara, valamint Pákai Dávid, Gencsi Anita és Kovács Patrik szavalatai. Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget, a meghívott vendégeket pedig a kultúrotthonban látta vendégül a gyülekezet, ahol emléklapokat nyújtottak át az ünnepség támogatóinak. Sztáray Zoltán /Magyarcsaholy, 1918. június 20. – Portland, 2011. ápr. 20./ A recski kényszermunkatábor c. könyv szerzője, 1950-től 1953-ig volt a recski kényszermunkatábor foglya. frissujsag.ro lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
